Októbertől ismét dolgozni fogok. Még nem tudom, hogy hol és még nem tudom, hogy mit. Délelőtti munkát keresek és én leszek az évszázad alkalmazottja. 4 órában nem reggeli-ebéd-vacsorázni fogok, nem intézem el a régen elmulasztott hívásaimat és nem szórakozom a szomszéd csupasz facebook-macskáján. Nekem ez a 4 óra jelenti a fejlődés lehetőségét, az otthoni rutin megbontását és egyben a tudatot, hogy tehetek valami hasznosat valaki másért (minimum a főnökségért, de leginkább a társadalomért). Sajnos nem igazán hirdetnek meg félnormás munkát mifelénk. Valami miatt a vállalatok idegenkednek az ilyen fajta elköteleződéstől sajnos. Én mégis bizakodó vagyok. Tudom, hogy meglelem most is a helyem mint oly sokszor máskor. Persze ha úgy gondolod, hogy ismersz olyan tuti állást, melyet egy marketing szakos közgazdász, IT-céges tapasztalattal és projekt menedzseri képességekkel, angol-német-olasz nyelvtudással és szuper jófejséggel el tudna végezni, akkor pingess meg bátran.
Kölcsönvett Kincsek 