Osloi Botanikus Kert

A múlt héten írtam arról, hogy ittlétünk óta először végre kinyitnak a múzeumok. Ennek megfelelően a hétvégi programon nem is törtük sokat a fejünket: célba vettük a Természettudományi Múzeumot. Azért esett első sorban erre a választás, mert hirtelen megérkezett a nyár Osloba, és ez a múzeum az Osloi Botanikus Kert területén fekszik, így arra gondoltunk, hogy érdemes lesz addig kihasználni kinti programra a változékony időjárást, amíg lehet. Cseppet sem áltatjuk magunkat azzal, hogy a 25 fok maradandó ajándék lesz számunkra.

Megérkezésünkkor kellemes meglepetésként ért, hogy a Botanikus Kert látogatása ingyenes (nyáron este 9-ig nyitva tart). Erről korábban fogalmunk sem volt, és azt hiszem, hogy ez a tény szépen illik a “mire költik a befizetett adónkat” sorozatomba mint újabb pozitívuma a norvégiai életnek. Ennek megfelelően nagyon sokan sétáltak a robotfűnyírók által tökéletesen karban tartott parkban, de ami számunkra roppantmód meglepő volt, hogy a piknikezésre kijelölt helyet csomóan használják (toples) napozási céllal is.

A Kolozsvári Botanikus Kert szerintem egy évben kétszer a legszebb: amikor a tulipánok virágoznak tavasszal és amikor a rózsák virágoznak nyáron. Mivel Oslo jelenleg is még tele van tulipánokkal, elég nagy reményeket fűztem az Botanikus Kerthez is, és bár lehetett látni szép ültetvényeket, összességében az egész park szerintünk vizet sem vihet a kolozsvárinak. Emiatt biztos, hogy senki sem fog messze földről ideutazni, de az ingyenes látogathatósága és a stratégiailag kialakított kellemes pihenőhelyek miatt szerintem mi még biztosan máskor is útba fogjuk ejteni. A legkönnyebben a Tøyen metrómegállótól közelíthető meg, itt már táblák jelzik, hogy merre kell elindulni és kevesebb mint 5 perc sétával elérhető a Botanikus Kert bejárata.

A kert büféjében nagyon finom, majdnem sóváradi minőségű, fagylalt kapható, és ezzel kapcsolatban meg szeretnék osztani veled valami roppant vicces dolgot. Mondani szokták, hogy Romániában a hatóságokat mindig meglepetésként éri (“ne-a luat prin surprindere”), ha január végén leesik az első hó és hirtelen egyetlen hóeke sincs bevethető állapotban… no ilyesmi nyilván a hosszú teléről híres Norvégiában nem fordulhat elő. DE bizony a május végi nyár tréfát tudott űzni a büfében a fagylaltossal, aki az idei első 27 fokos hibátlan napsütéses vasárnapon délután négyre ki kellett tegye a “sajnálom, a fagyi elfogyott” táblát. Ezen jót mulattunk: úgy látszik Norvégiában meg a nyári meleg éri meglepetésként az embereket. Pedig mennyi sok fagyit eladhattak volna még zárásig…

A Természettudományi Múzeum viszont egy csoda és ráakadtunk még egy meglepetéstárlatra is. Erről hamarosan külön bejegyzést tervezek írni.

Hírdetés