Új kedvenc dalunk – Avagy hogyan szerettem meg én a Pokolgép muzsikáját

Még nincs 8 éves a kislányom, de megértem, hogy ő szerettetett meg velem egy dalt, és nem fordítva, mint ahogy eddig mindig történt. Nem véletlen, hogy mindkét gyerekem Coldplay rajongó. Persze ez a történet sokkal hosszabb, és bonyolultabb. Nem is lehet kacskaringómentes az a valami, ami eljuttatott engem a Pokolgép dalok hallatásához (és vezetés közbeni…

Tábla fal a nappalinkban

Október folyamán lehetett kapni a Lidl-ben ezeket a falra ragasztható öntapadós matrica-csíkokat. Egész olcsó volt amúgy, 15 lej két méter. Már régen fontolgattam, hogy valamilyen formában elejét kellene venni a Kisti-féle barlangrajzoknak és készíteni egy olyan fal-felületet, amit kedvükre pingálhatnak a gyerekek. Hallottam, hogy kapható tábla-festék, de az túl merész ötletnek tűnt. Ezért, amikor megláttam…

Időt. Adjunk időt!

Hétfő az egyik legzsúfoltabb napunk, erről egyszer már írtam. Mégis, hazaértem az irodából, ebédeltünk és míg Kisti aludt hamar nekifogtam megpucolni két ablakot és kimosni a függönyöket, mert eszembe jutott, hogy Pocokkal minden évben a legkedvesebb adventi szórakozásunk

Lehullott az első hó

Nagyon szívesen levonnám a hétvégi időjárásból a lehető legmesszebb menő következtetést és kijelenteném, hogy végre visszaadta nekünk a globális felmelegedés a telet, így idén rengeteg hóban és fagyban lesz részünk. Olyan ugyanis, hogy tisztességes, egész nap szakadó, másnapra is megálló hó lepje el városunkat január előtt (vagy egyáltalán…) már nagyon régen nem volt példa. Arra…

A csúszdán tilos a gyűrű viselése!

Pocokkal álltunk múlt szombaton a nagy gyulai zöld vízi csúszda bejárata előtt és nem tudom, hogy melyikünk félt jobban. Neki jó kifogás az, hogy 7 esztendős, de fogalmam sincs, hogy mit hozhatnék fel a magam mentségére. Szeretem a csúszdát, de a tériszonyom borzasztó. Végül megállapodtunk, hogy együtt vágunk neki, úgy nagy baj nem lehet. Persze…

Hétfők

Idén ősszel a hétfői napok túl pörgősre sikerültek. Egyrészt azért jó, mert még többnyire (hétvégi programtól függően) van elég erőm rákészülni és végiglibegni a napot, másrészt a nehezén már mindjárt az első nap túl vagyunk. Hat után kelek, mindent előkészítek a család negyed nyolcas ébresztésére, beesünk Pocokkal nyolcra suliba, húsz perc dugózás után megérkezem az…

Az iskolai hosszított programmal kapcsolatos félelmeimről

Előkészítő osztályban nem volt téma a hosszított program, mert tudtam, hogy végig kitart a szülési szabadságom és a gyerekek nem kapnak házi feladatot, így tényleg nincs miért délután 4-ig bent hagyni Pocokot a suliban. Igaz, hogy 12-ig mindig nagyon rövid volt a délelőtt, de legalább otthon ebédelt és aludt minden nap, mert ez az egész…

Hogyan tanulta meg Kisti, hogy ha tolja a széket, mindent felér?

A minap a konyhában találtam a gyerekeimet, békességben majszoltak egy-egy joghurtot egymás mellett, az asztalnál. Kiderült, hogy Pocok uzsonnázni akart, de vitte az öccsét is, elővett két joghurtot, kanalakat és szépen elrendezte magát is, a testvérét is. Még cseverésztek jókedvükben, mikor rájuk akadtam. Ez az anyai büszkeség fokozhatatlan pillanatainak egyike. Nem gondoltam volna, hogy egy…

Elsős nagylányunk

A vakáció hosszú volt és nagyon jól telt. Igaz, hogy Istvánt összesen 3 hétre kaptuk meg és abba zsúfoltuk bele a nyaralást, így egy-két tervünk megvalósítatlanul maradt, de összességében nagyon élveztük az egy jó ideig utolsó teljesen szabad családi nyarat. Erre jött rá hétfőn az iskolakezdés, melyet szintén türelmetlenül és kíváncsian vártunk. Milyen lesz vajon…

Forgatag, melyre büszke lehet minden vásárhelyi magyar

Amikor nincs itthon István, a tömegrendezvények teljes mértékben tabunak számítanak. Tudom, hogy a két gyerekkel most még csak kínlódás elindulni egyedül. Összefoglalóul: Kisti nem hajlandó sem hordozóban sem babakocsiban hosszabb távon ücsörögni, a két gyerek kétfelé menne, a Tizenkétkilóst nem bírom órákig cipelni főleg úgy, hogy közben szökne ki a kezeim közül és menne inkább muránóiüvegdíszeket rombolni….

Fiús apának lenni

Nem egyszerű dolog fiút nevelni. Nem mintha a lányokkal könnyebb lenne, de számunkra az volt először az ismerős helyzet és anyaként is egy kicsit nyilván otthonosabban mozgok a csajok világában. Amikor kiderült, hogy a második gyermekünk fiú lesz,

Szúnyogriasztó-karkötők

A dm-ben akadtam rájuk. Jó sokféle színben és formában kaphatók. Pocoknak és Kistinek ezt a kettőt vettem, de utólag kiderült, hogy a lányom a kék delfinesnek jobban örült volna (a csomagoláson szerencsére felsorolják, hogy még milyen változatok léteznek). Azóta sem esik le a karjukról, imádják. A fiamon nagyon csodálkozom, mert

Az előkészítő osztályról, így utólag

Régen készülök erre a bejegyzésre, mert úgy gondolom, hogy érdemes leírni a konkrét tapasztalatokat a sokat vitatott előkészítő osztállyal kapcsolatban. Pláne úgy, hogy az egy évvel ez előtti, hallomásból formált, véleményem nagyon sokat változott az elmúlt hónapok során. Igyekszem pontokban megfogalmazni a következtetéseket, hátha az ovis korú gyerekek szülei számára nyújt majd némi tanácsot, megnyugvást,…

Az előkészítő osztályról, elöljáróban

Elöljáróban, mert arról írnék ma, hogy milyen érzéssel érkeztünk az első napon az iskolába, tavaly szeptemberben. Úgy gondoltam, hogy a hat és fél éves gyermekem nem készült fel erre a váltásra, erre az új közegre, a tanulásnak erre a formájára. Mivel nagyon jól éreztük magunkat az oviban, csodálatos közösségnek lehettünk a részei, ezért ez is…