Az elsősök paradicsommagokat ültetettek áprilisban. A saját kis cserepében lévő növénykét minden gyerek szeretgette, öntözgette. Hetente megmérték a vonalzóval, hogy mekkorát nőtt a palánta, le is rajzolták, összehasonlították különböző tárgyakkal a méreteket. Végül a múlt héten tartottak egy kertész-napot és kiültették a paradicsomokat az iskola udvarán elhelyezett ládákba – melyeket korábban ugyancsak ők szereltek össze és festettek le színesre. Ha minden jól megy, az augusztusi iskolakezdésre megérnek a paradicsomok. 🙂 Addig már csak annyi lenne a dolgunk, hogy Kistivel megszerettessük az ízét.
Miután megvoltak, azzal szórakoztatták egymást, hogy sorra elmondták az anyanyelvükön azt, hogy mi a neve a tomato-nak és a többi gyerek is megpróbálta kiejteni ezeket az idegenül csengő szavakat, ebből aztán persze kerekedett nagy móka. Kisti is sorra került és iskolából hazafele boldogan újságolta, hogy “Anya, olyan vicces volt, ezek nem tudták kimondani azt, hogy KRUMPLI”.
u.i. Még hosszú az út az angoltudás felé, de már azért tényleg szépen haladunk. Különben is, tomato-potato… whatever! 🙂
Egy hozzászólás Új írása